Hogyan használj elektronikus beírókönyvet teljesen jogszerűen

A cikk olvasási ideje: 5 perc

Felkértük a Lovászi-Tóth Ügyvédi Irodát, hogy alaposan vizsgálja meg, hogy az elektronikus beírókönyvek használata esetén a beírások aláírással történő hitelesítésének problémája hogyan oldható fel jogilag megfelelő módon.

A jó hír: létezik jogi szempontból tökéletesen elfogadható megoldás, az pedig a Meghatalmazás használata.

A probléma

Sokakat tántorít el az elektronikus könyv használatától a kettős adminisztráció réme, gyakorta halljuk, hogy “Ha továbbra is oda kell menni a könyvhöz, ha kettős adminisztrációt kell vinni, akkor a tagok nem fogják megszavazni, hiába lenne jobb a rendszer a társaságnak.”

Pedig számtalan érv és előny sorakoztatható fel az elektronikus beírókönyvek mellett, a személyi biztonság növekedésétől kezdve a minőségibb gazdálkodáson át a pontosabb és egyszerűbb adminisztráció és gazdálkodás tervezés-elemzésig bezárólag.

Egy papír alapú dokumentum a biztonságot csak akkor növeli, ha a beírások mindig tökéletesen olvashatók és nem ír be tévedésből helytelen információt soha senki és mi sem hibázunk beiratkozáskor. 

A papír alapú beírókönyv nem segít a gazdálkodási adatok elemzésében, feldolgozásában, rendszerezésében. Bármilyen elírás, kacska betű pedig még növeli is az egyébként is jelentős adminisztrációs terheket, legyen szó krotália nyilvántartásról és elszámolásról, vagy éves beszámoló és vadgazdálkodási terv készítésről.

Lehet üzemanyag pazarlás nélkül beiratkozni?

Pedig ha a beírókönyvhöz való utazással járó üzemanyagfelhasználás jelentősen csökken és a járművünk amortizációjának költségén is spórolunk, azzal mi is, és az általunk oly nagyra becsült természet is nyer. Az utazgatás, telefonálás, beírókönyv bogarászás megszűnésével felszabaduló időt pedig inkább a szenvedélyünknek szentelhetjük. 

A magyar jog, szerenécsre nyújt egy jogilag tökéletesen elfogadható megoldás az állandó beírókönyv látogatás problémájára. Ez pedig a megfelelő tartalmú meghatalmazás használata.

Meghatalmazás használata a gyakorlatban

A folyamat egyszerű és kevés hibalehetőséget tartalmaz. A vadásztag beiratkozik az elektronikus beírókönyben, a meghatalmazottat emailben éretesíti erről a HAMS.online. Ez után a meghatalmazott a szükséges adatokat azonnal átmásolja a papír alapú beírókönyvbe, így amikorra a vadásztag kimegy a területre minden adminisztráció a helyén van. A vadászati esemény végén a vadásztag kiiratkozik, vagy ha elejtés történik akkor elkészíti a jelentést. Erről a meghatalmazott megint emailben értesül, és amennyiben szükséges, akkor a jelentést és a kiiratkozást saját aláírásával hitelesíti. Erre a folyamatra a megfelelő tartalmú meghatalmazás, a jelenleg hatályos jogszabályok szerint pedig lehetőséget ad.

A HAMS.online a szükséges meghatalmazás mintát tartalmazza, a regsiztrált társaságok számára elérhető, letölthető.

A lovászi-tóth Ügyvédi Iroda állásfoglalása

Hivatkozással a vadászati napló vezetésével kapcsolatban felmerült kérdésekre, az alábbi állásfoglalást tesszük:

Röviden: Álláspontunk az, hogy nincs akadálya annak, hogy megfelelő meghatalmazással a vadászatra jogosult személy helyett más személy helyezzen el bejegyzéseket a vadászati naplóban.

Hosszabban:  A Vadászati napló szükségességét A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) írja elő az alábbiak szerint:

 58. § (1) A vadászatra jogosult - a vadászat formájától függetlenül - köteles a vadászat lefolyásának utólagos ellenőrzésére alkalmas napló (a továbbiakban: vadászati napló) vezetéséről gondoskodni.

(1a) A vadászatra jogosultnak biztosítania kell a területén vadászni jogosult személyek számára a vadászati naplóhoz való megfelelő hozzáférést.

(2) A vadászatra jogosult a vadászat befejezését követően köteles az elejtett vadról nyilvántartást vezetni (a továbbiakban: teríték-nyilvántartás).

(3) Az elfogott vad nyilvántartására a teríték-nyilvántartás szabályait kell alkalmazni.

(4) A vadászati napló és a teríték-nyilvántartás vezetését a vadászati hatóság ellenőrzi.

(5) A vadászati napló és a teríték-nyilvántartás vezetésének részletes szabályait a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.

 A részletes szabályokat a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendeletben (továbbiakban: Rendelet) találjuk:

 47. §

(1) Az egyéni, illetve a társas vadászati naplót és terítéknyilvántartást a 13. számú mellékletben foglalt minta szerint kell vezetni. Minden vadászatot új sorszámon, annak megkezdése előtt kell naplózni, a vadászat várható befejezésével együtt. A bejegyzett befejezési időponton túl a vadász vadászati tevékenységet nem végezhet. Egyéni vendég- vagy bérvadászat esetében a vadászatot a kísérővadász jegyezi be, társas vadászat esetében pedig a vadászatvezető. Amennyiben a vadászaton vadelejtés, sebzés, hibázás vagy bármilyen vadászati, illetve rendkívüli esemény történt akkor a vadászat végén - egyéni vadászat esetén a vadász, társas vadászat esetén a vadászatvezető, bér- és vendégvadászat esetén pedig a kísérővadász - a vadászati napló megfelelő rovatába bejegyezni, valamint a bejegyzést aláírásával hitelesíteni köteles.

(2) A vadászjegyet, az egyéni, illetve a társas vadászati napló és teríték-nyilvántartást és a vadászatra jogosult által vezetett dokumentumokat a vadász, illetve a vadászatra jogosult - az eredeti bejegyzésekkel - az utolsó bejegyzést követő legalább 5 évig köteles megőrizni. A vadász, illetve a vadászatra jogosult 5 napon belül köteles bejelenteni a vadászati hatóságnak, ha a felsorolt dokumentumok közül bármelyik elveszik, megsemmisül, vagy azt tőle eltulajdonítják.

A fenti (1) bekezdésből az következik, hogy a vadászati naplóban, amennyiben vadászati esemény nem történt, úgy elégséges csupán a vadász nevét, illetve a vadászat időpontját rögzíteni, aláírásával a vadászatra jogosult csak akkor köteles ellátni a vadászati naplót, amennyiben vadejtés, sebzés, baleset vagy bármilyen vadászati vagy rendkívüli esemény történt. Ezt a következtetést egyébként alátámasztja a Rendelet 13. számú mellékletét képező vadászati napló minta is, melyen látszik, hogy aláírás oszlop kizárólag a zsákmány oszloppal jelölt táblázaton került feltüntetésre.

 A Rendelet egyebekben az alábbiakat rögzíti:

 65. §

(1) A vadász a vadászat megkezdése előtt köteles a vadászatra jogosultnál a vadászatra az előírt rendben bejelentkezni. Egyéni vadászat esetén a vadászatra jogosultnál való bejelentkezésnek minősül a vadászatnak a vadászati napló vezetésére meghatározott szabályok szerinti bejegyzése. A vadász e rend szerinti jelentkezésével a vadászatra jogosult hozzájárulása a vadászathoz megadottnak tekintendő. Egyéni vadászat esetén a vadászat a vadászati naplóba történő beiratkozással veszi kezdetét, és a vadászati naplóból történő kiiratkozással ér véget. Egyéni vadászati módok esetén a vadászatra jogosult köteles a vadászatok rendjére vonatkozó rendelkezéseit ismertetni.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény az alábbiakat rögzíti a képviselet, illetve meghatalmazás körében:

6:11. § [Képviselet]

 (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi.

 6:15. § [Meghatalmazás]

 (1) A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni.

 6:16. § [Általános meghatalmazás]

 Ügyek egyedileg meg nem határozott körére adott meghatalmazás akkor érvényes, ha teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalták. A határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás öt év elteltével hatályát veszti.

Fentieken túl mind a Vtv., mind a Rendelet rögzít egyes eseteket, amikor a Ptk. rendelkezései szerinti meghatalmazás adható, bár ezeket jelen kérdés szempontjából nem tartjuk relevánsnak kizárólag annyiban, hogy a Rendelet meghatározza a meghatalmazás kötelező elemei a földtulajdonost megillető vadászati joggal kapcsolatban adható meghatalmazás körében. 

Fentiek alapján (illetve a Vtv. alábbi szakaszára tekintettel) két dologra szükséges figyelni meghatalmazás adása esetén: 

1. általános meghatalmazás 5 évre adható, így időről időre azok megújítása szükséges,
2. illetve az a személy, aki a vadászatra jogosult képviseletében beírásokat végez a vadászati naplóban, az a lehető legnagyobb körültekintéssel járjon el, 

különös tekintettel a Vtv. alábbi bekezdésére is, mely igen szigorú bírságot irányoz elő a vadászati naplóval kapcsolatos hiányosságok esetére:

83. § (1) A vadászati hatóság határozata alapján vadgazdálkodási bírságot köteles fizetni a vadászatra jogosult akkor, ha

 […]

 f) nem, vagy nem az e törvényben foglaltaknak megfelelően tesz eleget a vadgazdálkodási üzemterv, éves vadgazdálkodási terv készítésének, a teríték-nyilvántartási, valamint vadászati napló vezetési kötelezettségének;

 (3) A vadgazdálkodási bírság mértéke

 […]

 d) az (1) bekezdés d)-h) pontja szerinti esetekben legalább százezer és legfeljebb ötmillió forint.

Fentiek alapján tehát nem látjuk akadályát meghatalmazás adásának, megfelelő módon elkészített meghatalmazás-minta alkalmazása, szigorú nyilvántartás és aláírásrend megtartása mellett. 

Mindemellett az egyes vadásztársaságok szabályzatának módosítása is indokolt lehet akként, hogy az kifejezetten rendelkezzen a meghatalmazás történő eljárás rendjéről, egyes részletszabályairól.

Üdvözlettel:

Lovászi-Tóth Ügyvédi Iroda